„Erdélyből származó Egyed Tibor munkái a legjobb értelemben progresszívek, s munkáival olyan művészetet képvisel, amely megjelenésében européer, mégis ízig-vérig erdélyi gyökerekkel rendelkezik, s – ami különösen fontos – ezt nem eltagadni akarja, hanem visszafogottan, rejtőzködően, de manifesztálja is.

Egy sok belső feszültséget, frusztrációt leküzdő (ezzel megküzdő) művész munkáit látjuk, s azt is érezzük, hogy ennek művészi megvalósulása, tárgyiasulása egy rendkívül expresszív építkezésű formavilág, amely tele van emócióval, de nem az érzelgősség, hanem már-már a brutális, szerényebben fogalmazva: a nyerseség elemeivel. A művek egy feszültségeit grafikákban önmagát kifejező személyiség, tudatos a szó: kisülései.

Egyed Tibor nem szégyelli érzelmeit, indulatait, vonzalmait, világa szinte katartikussá növeli azok hatásmechanizmusát. Mindez azonban nem magamutogató, semmi exhibicionizmus nincs benne, mert az indulatokat a vonal feszültségeivel, eksztázisával is, egy borongós atmoszférában állítja elénk.

A művész ugyanakkor, amikor kitárulkozik, egyben rejtőzködik is, s e két alapmagatartás szimultán módon érzékelhető, ütközésekkel, harmóniákkal.

Grafikai munkásságában rendkívüli, hogy minden darab vaskarc, vasmaratás, s egy rézkarcot sem látunk. Ez a körülmény már önmagában igen nagyra értékelhető. A technika megválasztásában van valami jelképes. Ma, amikor hódítanak a vegyes technikák, a fotó alapú művek, a rajz sajátos alkalmazása, s leginkább és döntően a digitális technika, akkor itt van egy alkotó, aki technikában a tradícióhoz fordul, s műveit egy – szintén szimbolikus és technológiai – „csavarral” nem rézalapra, hanem az annál közönségesebb vaslemezre maratja. Réteges maratás szükséges a művek kivitelezéséhez, emulziók alkalmazásával, melyet érzékeny színalkalmazással egyesít. A technika mívessége azonban belendít minket korunkba. Külön izgalmas a méretek váltakozása, amely szintén távol tart a monotóniától.

Egyed Tibor amúgy sokféle technikában dolgozik, készít litográfiát, s fest is, s tudnunk kell róla, hogy Kolozsvárott szerzett diplomát a kilencvenes évek második felében, s hogy munkássága egy jelentős része könyvtervezés, könyvillusztrálás.

Egyed Tibor grafikai világában általában is érzékelhető egy sajátos szürrealisztikus látásmód, ő azonban távol tartja magát annak néha kimódolt filozofikusságától, statikusságától, s inkább expresszív művészi magatartásmód és stílusjegyek teszik feszítetté lapjait.”

Feledy Balázs, művészeti író

„Egyed Tibor a kortárs magyar grafika jeles képviselője. Első sorban önálló grafikai lapokat készít. Nagyon sűrű, nagyon erőteljes, nagyon izgalmas munkák ezek. Nem a papír határozza meg a mű értékét, hanem a benne sűrűsödött esztétikai tartalom, de úgy is mondhatjuk, hogy a mesterségbeli tudás is, hiszen ezeknek a lapoknak a technikája, a vasmaratás, amely a klasszikus mélynyomásos grafikai technikák közé tartozik, de azokon belül is kevesen használták, használják. Az első benyomása az embernek az, hogy ezek kiváló minőségű, technikailag, mesterségbélileg hiteles munkák, olyanok, amelyek bátran állíthatók be abba a sorba, vagy ahhoz a mércéhez mérhetők, amelyet, egyébként az elődök fölállítottak.

Magyarországon a sokszorosított grafikának nagyon nagy múltja van, de nem akarok nagyon visszamenni, csak a Kondor Bálai nemzedékig, amely az 50-es évek második felétől indulva a 70-es, 80-as évekig, tulajdonosképpen meghatározta a mai magyar grafikának az összképét és nemzedékekre hatott igényességével, ki a szemléletével is, hiszen az a szürrealista, expresszív hangulat, amit Kondor és mások is használtak, nagyon messziről és egyéni módon, ezekben a grafikákban is megfigyelhető. Említhetném az erdélyi grafikát is, egészen pontosan Baász Imrét, aki nagyon fiatalon halt meg, de akinek a munkássága szintén máig hatóan él az erdélyi és az egyetemes magyar grafikában.

Tibor lapjain olyan drámai küzdelem folyik különböző erők, minőségek között, amelyeknek a feloldása nyilvánvalóan egy fajta megtisztulás lehet az esztétikai élményen keresztül és az esztétikaiból egy morális, egy etikai értékként való váláson keresztül.

Majdnem minden lapon találunk egyfajta drámai összeütközést. Általában két, három, négy alak is megjelenik bizonyos munkáin egymásnak tükrözött csoportba, vagy egymással valami fajta, nagyon aktív, nagyon expresszív kapcsolatba lépve. És ezek a kapcsolatok, tulajdonképpen, emberi viszonyok alap típusait képviseli: férfi és a nő közötti viszony, a szeretet és a gyűlölet, az erőszak és a béke közötti viszony. Egészen visszamenőleg az idők kezdetéig.”

P. Szabó Ernő, művészettörténész és művészeti író

Referenciák

Nemzetközi kiállítások

2019 10. Nemzetközi Rajzbiennálé, Malbourne

2019 14. Hidegtű Grafikai Biennálé, Uzice, Uzice városi galéria

2019 „Mini Print Paese”, Nemzetközi Grafikai Kiállítás, Villa Panizza, Paese-Treviso

2018 9. Nemzetközi Grafikai Triennálé, Bitola

2015 Első Nemzetközi Grafikai Biennálé, Iași

2011 „Mini Print”, a Lessedra Világ Művészeti Nyomatok Éves Kiállítása, a Nemzeti Kulturális Palota, Lessedra Galéria, Szófia

2011 „Szerepcsere”, Első Nemzetközi Rajz- és Grafikai Biennálé, Győr

2010 Első Székelyföldi Grafikai Biennálé, Gyárfás Jenő Galéria, Sf. Gheorghe

2009 5. Nemzetközi Rajzbiennálé, Steps Galéria, Carlton, Victoria

2004 „Mini Print”, a Lessedra Világ Művészeti Nyomatok Éves Kiállítása, a Nemzeti Kulturális Palota, Lessedra Galéria, Szófia

2003 „Little m”, 3. Nemzetközi Miniatűr Kiállítás, Stiklo Karoliukai Galéria, Vilnius

1996 „Paris-Paradise”, Rajz és Plakát kiállítás, École Supérieure des Beaux-Arts de Nantes

Egyéni tárlatok

2016 Elszűnés, Borpincegaléria, Hajós

2011 Újra, Torony Galéria, Sopron

2011 A szűk kapu árnyékában, Galéria IX, Budapest

2011 Vas-karc, Lilaköd Könyveskávézó, Budapest

2008 Itthon, Művelődési Ház Galéria, Marosludas

2007 limpopo, Erlin Galéria, Budapest

2002 Időjelek, Bánffy-palota, Kolozsvár

2001 Nap(-ok), KSZ Galéria, Marosvásárhely

1999 Húsvéti Prédikáció, Heltai Gáspár Kávézó Galéria, Kolozsvár

1999 Veszély, Magyarház Galéria, Dicsőszentmárton

1998 Vallomás, Vizuális Művészeti Akadémia, Kolozsvár

1998 Festészet, Bernády Ház Galéria, Marosvásárhely

1997 A csend, Gyermekek Klubja, Barót

1996 Élet és Létezés – Álom és Valóság, Vizuális Művészeti Akadémia, Kolozsvár

1990 Adomány, Művelődési Ház, Marosludas

1988 Festészet, Egyesülés Galéria, Marosvásárhely

1986 Egyéni kiállítás, Művelődési Ház Galéria, Marosludas

Saját képgrafikai munkák felhasználásával Egyed Tibor által tervezett könyvborítók és illusztrációk 

2007 Szőcs Géza: Limpopo, Magvető, Budapest

2005 Katona Éva (szerk.): 111 vers a szerelemről, Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár

2005 aDunánál, A lap, amely nem kell a Duna TV-nek, 2005., 4. sz., Kulturális folyóirat, Budapest

2005 Lisztóczky László: Vonások Dsida Jenő portréjához, Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár

2005 Jungel Zoltán: Hol tanul németül a német? Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár

2003 Köves J. Julianna: Háztartás A-Z, KUK Kiadó, Budapest

2003 Király László: Madarak árnyéka, Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár

2003 Honoré de Balzac: Kurtizánok tündöklése és nyomorúsága, Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár

2003 Prosper Mérimé: Szent Bertalan éjszakája – Carmen, Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár

2002 Babits Mihály: Jónás könyve, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest-Kolozsvár

2002 Király Farkas: Higanymadár, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest-Kolozsvár

2002 Gegesi László János, Nagy Ödön, Székely Ferenc: Népi gazdálkodás Havadon, Kriterion

2002 Lakatos Mihály: Vizit a gömb túloldalán, Kriterion

2000 Nagy Olga: Változó népi kultúra, Társadalomnéprajzi vizsgálat Havadon, Kriterion