STÍLUSIRÁNYZATOK
A fauvizmus (ejtsd: fövizmus) az 1905-ben a párizsi Salon d’Automne kiállításán bemutatkozott festőcsoport, a Fauves (’Vadak’) képviselte festészeti irányzat. Az Henri Matisse köré csoportosuló művészek a modern francia festészet kolorista irányzatát teremtették meg, de 1908-at követően csoportjuk feloszlott. Munkásságuk hatott a magyar festészetre is (ld. magyar Vadak), Czóbel Béla 1906-tól rendszeresen együtt állított ki velük.
A funkcionalizmus több alkalmazott és elméleti tudományban is jelen lévő szemlélet. Az 1920-as Realista Manifesztum szerzői, az orosz Vlagyimir Tatlin, Naum Gabo, Antoine Pevsner, és Kazimir Malevics indították el a konstruktivista művészeti irányzatot. A futurizmushoz hasonlóan a tárgyak ábrázolásában erőteljesen hangsúlyozzák a szerkezeti összetevőket, a tereket és a síkokat.
A futurizmus (olasz: Futurismo) egy művészeti és társadalmi mozgalom volt, amely a 20. század elején Olaszországban alakult ki. Filozófiája a jövőbe, a technikai haladásba vetett hitre épül, kulcsszavai a mozgás, dinamizmus, urbanizáció, militarizmus, nacionalizmus.
Nagy hatással volt rá a kubizmus. Marcel Duchamp Lépcsőn lemenő akt című képe tulajdonképp a kubizmust és a futurizmust ötvözi. Ez a mozgalom főképpen az olaszokra volt jellemző. Hogy kifejezzék a modern élet dinamikáját, a futuristák a mozgásra és a fény optikai illúziójára tették a hangsúlyt. Habár a futurizmus főleg irodalmi irányzat, a festészetben és a szobrászatban is megjelent, és néhány jelentős művészt is adott, mint például Gino Severini, Giacomo Balla, Umberto Boccioni.
Umberto Boccioni Rugalmasság című képe a ló erejének és gyorsaságának ábrázolása. A gyárkéményes tájban, hátán a fekete csizmás lovassal a vágtató ló szinte gépnek tűnik. Ha a néző kubista képet szemlél, tekintete nyugodt tárgyakon siklik, ha viszont futurista kép elé áll, akkor a nézőpontján átnyargaló formákat látja. A futurista művész életre kelti a tárgyak belső energiáját, és ezt úgy ábrázolja, hogy a tárgy egyes részei átszőnek, átszelnek más részeket, összeütköznek velük. Mindez a vonalak, szögek, felületek harca.
A futurizmus az avantgárd egyik legkorábbi, de gyorsan lefutó áramlata. A jövő felé forduló – és ezzel egyidejűleg a múltat élesen elutasító – művészeti irányzat, a dinamizmus és a sebesség kultuszát hirdeti. Kulcsfogalmai még: az erő, a veszély, a merészség, a lázadás, a küzdelem, a lendület, a technika és a zörej. A futuristák magasztaltak minden egyéni megnyilatkozást, minden eredeti formát. Szembefordultak a könyvtárak és a múzeumok avíttnak tekintett kultuszával, és a modern, nyüzsgő nagyvárost dicsőítették.
A futurizmus egyik ága (például az orosz irodalomban) a szimbolizmus örökösének vallotta magát, mások a kubizmus folytatói kívántak lenni.
A futurista művilág elemei: az anyagok, a technika, valamint a tudomány szavai és fogalmai.
Az impresszionizmus a 19. század utolsó harmadának legnagyobb hatású művészeti mozgalma volt. Az impresszionista stílus azonban nem volt olyan jellemző korstílus, mint a barokk vagy a reneszánsz, hiszen ezek a művészet minden ágára hatottak.
Az impresszionizmus a modern művészet első jelentős forradalma volt, amely magát az érzéki benyomást, az impressziót rögzítette. Az impresszionisták elsősorban a fény festői voltak, az adott dolgokat úgy ábrázolták, ahogyan adott pillanatban látták, ez az élmény vezette az ecsetjüket. A fény felbontja a színeket, a levegő rezgése elmossa a szilárd körvonalakat, a felületen reflex-hatások vibrálnak. A kritika és a közönség gúnyolódása ellenére szilárdan kitartottak ezen elvek mellett.
Ebből a látásmódból következett a sajátos impresszionista festéstechnika: a vásznon apró, tiszta színfoltokat raktak egymás mellé, amelyek megfelelő távolságból nézve optikailag keverednek, és a szemlélőben kiváltják a megfelelő szín-benyomást. A feketét elhagyják, vagy a minimálisra csökkentik.
A konstruktivizmus az orosz művészetben 1912-ben jelentkező absztrakt irányzat, amely különböző anyagok (fa, üveg, vas, cement stb.) alkalmazásával a tömegek és formák viszonyát jeleníti meg, a geometrikus formákat helyezi előtérbe. Az orosz Vlagyimir Tatlin, Naum Gabo, Antoine Pevsner, az 1920-as Realista Manifesztum szerzői, és Kazimir Malevics indította el. Konstruktivista művészek azok, akik a tárgyak ábrázolásában erőteljesen hangsúlyozzák a szerkezeti összetevőket, a tereket és a síkokat. Funkcionalizmus jellemzi, a modern ipari formatervezés kezdeményezője. Tágabb értelemben a stíluskorszak időhatárain túl is a konstrutivizmus körébe sorolhatók a mértani elemekből építkező, a szerkezetet hangsúlyozó művek.
A kubizmus egy avantgárd művészeti mozgalom volt a 20. század elején. Picasso és Braque képeivel kezdődött 1907-ben és lényegében az első világháború kitörésével, 1914-ben merült ki. Rövid időszaka ellenére látásmódja máig hat a művészetre. A kubizmus új plasztikai nyelvet próbált teremteni, s szakított a reneszánsz óta uralkodó empirikus látványszerűséggel. A klasszikus térszemlélet, perspektíva és képszerkesztés helyébe új megoldást próbál állítani, mégpedig olyat, amely megfelel a természettudomány modern forradalma következtében módosult természet-értelmezésnek, a relativitás tér és idő koncepciójának is. Végsőkig fokozta a szerkezetet, a tárgyakat és a téri viszonylatokat meghatározó geometriai szükségszerűségeket. A kubisták általában közismert motívumokat vettek például gitárt, palackot, gyümölcsöstálat, emberi alakot.
Váljon részesévé a magyar művészetnek
Önnek is jár egy kis művészet! Merüljön el online Galériánkba és fedezze fel kortárs művészeink különleges alkotásait